Megvilágításban: a fény

Hogy mennyire kötődünk a Nap által kibocsátott fényhez, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mennyire más hangulatba hoz minket a reggeli, a nappali és a lemenő Nap fénye, hője és színe. De azon biztosan sokan nem tűnődtek még el, hogy belső egyensúlyunk is függ a Nap ciklikusságától, vagyis bioritmusunkat igazítani kellene a természetes fények napközbeni változásaihoz.

Ha természeti népek lennénk, együtt kelnénk és feküdnénk a Nappal és az állatokkal, akkor ez az adaptáció magától végbemenne. De mivel irodákban dolgozunk, és kényszeredetten sok tennivalóval halmozzuk el magunkat (tisztelet a kivételnek), ezért mesterséges fények világítják be életünket. Viszont ezek sajnos koránt sem veszik figyelembe  biológiai működésünket. Az egész nap egységes, ugyanolyan színű fény károsan befolyásolja a közérzetünket: bezártságérzést ad és megzavarja a természetes fény napi ciklikusságához való kapcsolatunkat. A megoldás nyilván nem kivonulni a civilizációból, hanem dinamizálni a bennünket érő fényeket, akár mesterségesek, akár természetesek azok.

De előbb nézzünk egy érdekes adatot a Napfény színéről:

A köztudat szerint a Nap sárga színű, holott a róla érkező fény valójában fehér, gyakorlatilag a fehér szín etalonjának is tekinthető. A napfény színhőmérséklete évszaktól, sőt napszaktól függően is folyamatosan változik, melegebb és hidegebb hatást adva.

Hogyan dinamizálhatjuk a minket érő fényeket? 
Maga a FÉNY a fő befolyásolója mentális és fizikai egészségünknek, szabályozza a cortisol hormon termelődését, amely pozitív és negatív stressz kezelésében egyaránt szerepet játszik.
A színhőmérséklet emelkedésével a fény vörös összetevői csökkennek, míg kék összetevői növekedek, tehát minél magasabb a fény színhőmérséklete, annál “kékebb”, és minél alacsonyabb a fény színhőmérséklete annál “vörösebb” lesz a színe.

Derült időben, átlagos napsütés esetén ez körülbelül 5.600 K. Napkeltekor a hajnali órákban vagy naplementekor a színhőmérséklet 2.500 K-re is csökkenhet (ezért annyira kellemes hangulatú), azonban borult, ködös időben 6-10.000 K-re is növekedhet (ezt szemünk szinte vakítónak érzékeli). Nyílt tengeren, és magas hegyekben a színhőmérséklet akár 10-20.000 K is lehet. Tehát, minél alacsonyabb a fény színhőmérséklete, annál kellemesebbnek és komfortosabbnak érezzük azt.

A meleg fehér fény (3.000 K – alacsony színhőmérsékletű) segít relaxálni és javítja a közérzetet, míg a nappali fény (5.600 K – magas színhőmérsékletű) stimulálja és aktivizálja az emberi szervezetet; ezért hideg munkahelyeknél az alacsonyabb színhőmérsékletű (meleg fehér), míg meleg munkahelyeken inkább a magasabb színhőmérsékletű (hideg fehér) árnyalatokat érdemes alkalmazni. Mindezt dinamikus világítótestekkel lehet elérni, amelyek színhőmérséklete szabadon változtatható, így nagyban javítható a dolgozók koncentrációja, közérzete és teljesítménye.

www.vasatidesign.com - lightNéhány színhőmérsékleti adat:

  • Gyertya: 1900 K
  • Háztartási izzólámpa: 2800 K
  • Stúdió világítás: 3200 K
  • Reggeli, délutáni alacsony napállás: 4800 K
  • Átlagos napfény, vaku: 5600 K
  • Napos idő, árnyékban: 6000 K
  • Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K
  • Borult, ködös idő: 10000 K
A fentiek alapján a helyes mesterséges világítás szabályozás úgy néz ki, hogy reggel hideg, határozott fény kell, hogy a legaktívabb napszakban stimuláljon minket, majd dél körül a fény élességéből érdemes visszavenni és kissé melegebb fényre kapcsolni, hogy segítse az ebéd utáni relaxációt. De ezt követően megint érdemes növelni a fény intenzitását és hidegebbre váltani, ami azonban már ne érje el a reggeli fényesség erejét és fehérségét, csak éppen annyira, hogy délután is aktív üzemmódra tudjunk kapcsolni. A nap vége felé pedig váltsunk át melegebb fehér fényre, ami által elkezdünk fokozatosan felkészülni az esti alacsony színhőmérsékletű, melegebb fehér fényekre, amelyek majd segítik éjszakai pihenésünket. Mondhatjuk, hogy ez egy – reggel 7 órától este 11 óráig – fokozatosan csökkenő fényerő szabályozás, miközben dinamikusan váltogatjuk a fény erejét és színhőmérsékletét. 
 
Összegezve: világítás tekintetében egy helyiség komfortossá tételéhez figyelembe kell venni számos olyan tényezőt, mint az energiahatékonyság, hullámhossz, fény intenzitás, színhőmérséklet, a fény esési szöge, a lámpa által kibocsátott hő és az általa generált “fehér zaj”.